A lisztérzékenység (cöliákia) egy autoimmun betegség, amelyben az érintett személy immunrendszere a glutén nevű fehérjét rosszul érzékeli, és az emésztőrendszerben károsodást okoz. A glutén egy olyan fehérje, amely a gabonafélékben található, mint például a búza, rozs és árpa. A lisztérzékenység gyakran örökletes és életre szóló betegség. A glutén fogyasztása súlyos tüneteket okozhat az érintett személynél, beleértve az emésztési problémákat, a súlyvesztést és a vitaminhiányt.
Lisztérzékenység tünetei
A lisztérzékenység (cöliákia) tünetei változóak lehetnek és az érintettek széles skáláját érinthetik. Néhány közös tünet a következők:
- Gyakori hasmenés, hasi fájdalom és puffadás
- Súlycsökkenés
- Fáradtság és gyengeség
- Vashiányos vérszegénység
- Csontfájdalom és ízületi fájdalom
- Fejfájás
- Dermatitis herpetiformis (viszkető, hólyagos bőrkiütés)
Néhányan az érintettek tünetmentesek lehetnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne káros hatása a glutén fogyasztásának. Ha gyanítja, hogy lisztérzékenysége van, fontos, hogy keresse fel orvosát a megfelelő tesztek elvégzése érdekében.
Lisztérzékenység okai
A lisztérzékenység (cöliákia) oka a búzában, árpában, rozsban és egyes gabonafélékben található fehérje, a glutén intoleranciája. A glutén a búza és más gabonafélékban található fehérjéket tartalmazó összetett molekula, amely a gluténintoleranciásoknál az immunrendszer által okozott súlyos károsodást okozhatja a vékonybél nyálkahártyájának.
A lisztérzékenység genetikai hajlam eredménye is lehet. Az érintetteknek általában olyan génei vannak, amelyek fokozzák a glutén intolerancia kialakulásának valószínűségét, bár a betegség kialakulásához szükség van a környezeti tényezőkre, például a búzával és más gabonafélékkel való gyakori érintkezésre is.
Az immunrendszer által okozott károsodás a bélrendszerben fokozatosan alakul ki. A glutén bekerülésekor az immunrendszer reagál a bélben található vékony villuszokkal szemben, amelyek a tápanyagok felszívódásáért felelősek. Az immunreakció fokozatosan elpusztítja ezeket a villusokat, amelyek a bélben való tápanyagok felszívódását és az általános egészséget befolyásolják. Ez az állapot hosszabb távon akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethet.
Lisztérzékenység vizsgálata
A lisztérzékenység vizsgálata általában vérvizsgálattal kezdődik, ahol a beteg vérszérumban található antigliadin, anti-endomysium és anti-transzglutamináz antitestek szintjét ellenőrzik. Ha ezek az antitestek emelkedettek, az orvos más teszteket is elvégezhet, például bélbiopsziát, amely során egy kis mennyiségű szövetet távolítanak el a vékonybélből a laboratóriumi vizsgálathoz. A biopszia során az orvos megvizsgálja a szövetet azáltal, hogy mikroszkóp alatt vizsgálja annak állapotát és meghatározza, hogy van-e bármilyen sérülés, amely jelzi a lisztérzékenységet. Az orvos további vizsgálatokat is elvégezhet az esetleges társbetegségek vagy szövődmények kizárása érdekében.
Lisztérzékenység kezelése
A lisztérzékenység jelenleg nem gyógyítható, és az egyetlen hatékony kezelés a gluténmentes diéta betartása. A gluténmentes diéta során a betegnek el kell kerülnie a búzát, árpát, rozst, valamint az ezekből készült élelmiszereket és italokat. Az érintett személyeknek azonban nem csak a gluténtartalmú élelmiszerek elkerülésére, hanem azok helyettesítésére is figyelmet kell fordítaniuk.
A diétában megengedett élelmiszerek közé tartoznak a húsok, halak, tojások, zöldségek, gyümölcsök, rizs, burgonya, kukoricadara és quinoa. Ezen kívül különféle gluténmentes gabonafélék, mint a hajdina, köles, zab, rizsliszt, kókuszliszt és mandulaliszt használhatóak.
A gluténmentes diéta betartása mellett a beteg tüneteinek enyhítésére különféle gyógyszerek is alkalmazhatóak, mint például a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, az immunrendszer működését befolyásoló szerek vagy a vitamin- és ásványianyag-kiegészítők. Azonban ezek a gyógyszerek csak a tünetek enyhítésére szolgálnak, és nem gyógyítják a betegséget. A megfelelő kezelést mindig orvosnak kell előírnia.